Web oldal készítés - ML Art Consulting Webdesign - www.mlart.hu
Webes fejlesztés
Programozás


Bemutatkozás



Amióta csak az eszemet tudom, imádom az állatokat. Kutyám és macskám mindig is volt, nélkülük el se tudtam volna képzelni az életem. Gyermekkoromban volt az ismeretségi körömben dalmata, és a 101 kiskutya címĂ» film és mese összes változatát megnéztem, mégsem forult meg soha a fejemben, hogy nekem egyszer dalmatám lesz.

Azonban 2005-ben minden megváltozot. Akkoriban két cicám és két kutyám volt, egy kistestĂ» keverék (aki jelenleg is velem van és 17 éves) és egy fiatal németjuhász. Keverék kutyusommal történt egy szörnyĂ» autóbaleset, melynek kapcsán eltörött a lába és a sérülés olyan súlyos volt, hogy a mĂ»tétet az állatorvosom nem tudta vállalni és állatkórházba kellett mennünk. Ott történt egy csodálatos találkozás és így visszagondolva az a találkozás teljesen megváltoztatta az életünket. Amíg mi a váróban vártunk egy plédbe csavarva hoztak egy kb. 6 hetes dalmata kölyköt és ahogy én azt a gyönyörĂ» dalmatát megláttam, teljesen beleszerettem a fajtába. Elhatároztam akkor, ha a keverék kutyusom már nem lesz velem (akkor már 13 éves volt), akkor nekem késõbb dalmatám lesz.

 

 

Elkezdtem a fajta iránt egyre komolyabban érdeklõdni, mind könyvekbõl, mint internetrõl; bevallom elegendõ információt sehol sem találtam róluk. Azonban a sors máshogyan alakult, szörnyĂ»séges tragédia, sorscsapások sora következett: németjuhász kutyánkat, Negrot hirtelen elgázolta egy autó, aki azonnal szörnyet halt a tragédiában és még ez nem volt elég, ugyan azon a héten mindkét cicám elpusztult egy vírusos macskabetegségben. Borzasztó idõszak volt ez számomra, nekem minden állatom családtag és a halálukat is úgy éltem meg, mintha közeli családtagjaimat veszítettem volna el. Aki hasonlóképp szereti az állatokat, az tudja, milyen szörnyĂ» érzés ez. Persze ilyenkor megfogadtam, hogy többé semmilyen állat nem kell, mert rettenetes érzés elveszíteni õket.

Ahogy ebbõl a gyászból kezdtem felépülni, eszembe jutott az a pici kis pöttyös kutya, amit az állatkórházban láttam és komolyan elkezdtem dalmata kölyköt keresni. Eszemben sem volt, hogy tenyésszek, és próbáltunk minél hamarabb, minél közelebbi helyrõl egy dalmata kölyköt beszerezni csupán hobbi célra. Néhány hónap keresgélés után, 2005. Karácsonya elõtt a párom nagy örömmel közölte, hogy már le is beszélte, hogy az almot megnézzük. Természetesen szerelem volt elsõ látásra és már alig vártam, hogy végre elhozhassuk a kis kan pöttyösünket. sajnos néhány hét alatt bizonyossá vált számunkra, hogy imádott kiskutyám teljesen süket, semmilyen névre nem hallgatott. Ekkor bántam meg, hogy nem tenyésztõtõl vásároltam kölyköt. De természetesen vissza nem vittem, nagyon imádom, rendkívül intelligens és mára már teljesen úgy tudunk jelekkel kommunikálni, hogy fel sem tĂ»nik süketsége.

 

 

 Ebi galéria

 

Ahogy növekedett, szerettem volna neki egy társat, mivel keverék kutyusom már idõs volt és nem  bírta a lépést tartani a mozgékony és temperamentumos dalmatával. A dalmatán kívül másik nagy szerelmem a német dog, ez a fajta teljesen lenyĂ»göz, magával ragadott hatalmas méretével, csodálatos eleganciájával, vaj szívével. Így családunk új tagja egy fekete német dog lett, Elza személyében. A két kutya tökéletesen kiegészíti egymást és remek társak.

 

 

Elza galéria

 

 

Idõközben kacérkodni kezdtem a tenyésztés gondolatával, de a fajta még nem körvonalazódott bennem, hogy dalmatát vagy német dogot válasszak. Ezért elkezdtünk kiállításokon szétnézni, hogy segítsen a döntésben. Sokat vacilláltam, de a szívem mélyén a dalmata hozzám sokkal közelebb áll, számomra a DALMATA a KUTYA. 

Ettõl kezdve már tudatosan kezdtem el keresgélni, tenyésztési és kiállítási célra kerestem magamnak szuka kiskutyát, akit meg is találtam 2007-ben Spotty Diamant Beauty baby személyében. Dolly kiállításokon szép eredményeket ér el folyamatosan, ezen a téren beváltotta a hozzá fĂ»zött reményeket és bízom benne, hogy majd a tenyésztésben is hasonlóan sikeres lesz.

 

 

2008. õszén ismét egy új pöttyössel gazdagodtunk, Jázminnal, aki reményeim szerint hasonló sikereket fog elérni kiállításokon, mint Dolly.

jelenleg egy kertes családi házban élek párommal és öt kutyánkkal, köztük három dalmatával. Hivatásomat tekinteve védõnõ vagyok és ezt a hivatást gyakorlom kutyáim felett is állandóan velük törõdve, gondoskodva. Száomra a dalmata egy nagyon kedves társat testesít meg, aki nagyon megbízható, családcentrikus, intelligens, szinte bármire megtanítható. Nekem õk lelki társaim is rossz napokon, problémák esetén õk öntenek belém lelket, õk az én pszichológusaim. Humorérzékükkel a legrosszabb pillanataimban is megnevettetnek. Én eredetileg nem vagyok egy sportot, mozgást kedvelõ egyéniség, de nekik köszönhetõen életformánkká vált a rendszeres séta, biciklizés, futás és kirándulás.

A tenyésztésben az a cél van elõttem, hogy másoknak is ilyen kedves társban, barátban lehessen részük, mint nekem és ehhez szem elõtt kell tartani, hogy minél egészségesebb, minél jobb felépítésĂ» kutyák szülessenek. És a szépség is fontos számomra, mert nem mindegy, hogy a hosszú dalmata élet alatt milyen kutyában gyönyörködünk. Célom idegen vérvonalú kanokkal fedeztetni, új vonalat létrehozni, ezáltal javítani a hazai dalmataállomány szĂ»kös génkészletén.

 

Magyarbánhegyes, 2009.04.03.                                         Róka Mónika és Bozsár Szabolcs

 

 

 

 



2018. november 15. csütörtök -   Albert, Lipót napja van - holnap Ödön napja lesz.