Hasznos információk

A dalmata jellemzői, igényei, tartása

Rabul ejtett ez a gyönyőrű pettyes, bájos küllemű fajta?
Tudom jól, most magam ellen beszélek, de mielőtt kölyökvásárlás mellett döntenél, szánj elég időt a kutya mint faj, és a dalmata mint fajta jellemzőinek, speciális igényeinek és a fajtával kapcsolatos nehézségeinek a megismerésére!

Tarthatok-e kutyát???

A dalmata nagyon impozáns, látványos sétapartner feltűnő pettyei miatt a laikusok számára is összetéveszthetetlenül felismerhető. Azonban a küllem egyáltalán nem minden. Kiváló társnak, kiváló barátnak, kiváló hallgatónak, kiváló úszópartner és még sorolhatnám.

Kedves, barátságos fajta, minden agressziótól mentes, azonban nagyon pörgős, temperamentumos kutya.

Nagyon ajánlom gyerek mellé, ösztönösen vigyáz rá, tolerálja minden csínyét, védelmezi azt. A dalmata egy nagyon közvetlen egyéniség, mindenkivel barátkozik, mindenkivel kedves. A mi kutyáink legalábbis ilyenek, ezért kimondottan házőrzésre nem alkalmasak, viszont nagyon jó jelzőkutyák.

Minden kutya, de a dalmata különösen társas lény, nem szereti a magányt. Imádja a gazdit és nehezen viseli az egyedüllétet, ezért nem való olyan embernek, aki alig van otthon, és az otthon töltött időt se a kutyájával tölti!  Ha a gazdi és családtagjai a nap nagy részében távol vannak otthonuktól, akkor legalább társat – egy másik kutyát – szerezzünk be mellé, hogy ne unatkozzon egész nap. Az értelmetlen bezártság, unalom, egyedüllét jól nevelt ebnél is romboláshoz vezethet – ami lelkesedéséből adódóan tetemes kárt jelent! Leggyakoribb ilyen tevékenység a bútorok, a gazdi használati tárgyainak megrágása (cipő, mobiltelefon, fényképezőgép).

A dalmata tipikus sportkutya, óriási mozgásigénye van, amit tágas területtel, több órás futási lehetőséggel, szabad játékkal kell biztosítani számára. Ennél a fajtánál a megfelelő mértékű, de nem megerőltető mozgás elengedhetetlenül szükséges a vázrendszer egészséges fejlődéséhez! Kellő mozgatással azonban ha kielégítjük mozgásigényét, nagyon nyugodt, kellemes társ tud lenni. Azonban nem elég fizikailag lefárasztani egy dalmatát, fontos neki feladatokat is adni, hogy ne unatkozzon. Dalmatát (és más kutyát is) láncon tartani TILOS!

A következetes nevelés, illetve az alapvető vezényszavak megbízható ismerete elengedhetetlenül szükséges mind saját, mind kutyánk biztonsága érdekében. A dalmata egy különleges lény, nagyon ragaszkodó, hűséges – ugyanakkor öntudatos, néha(gyakran) önfejű – ami a kanoknál erősebben előjöhet, mint szukáknál.

Mint minden nagyobb testű fajta, így a dalmata is lélekben meglehetősen sokáig kölyök marad, „megkomolyodása” akár 2-3 éves koráig is eltarthat! Nem klasszikus munkakutya (sem fizikai, sem pszichés értelemben), nem szabad agyonterhelni, kifejezetten rosszul viseli a német juhászkutyákra kifejlesztett poroszos dresszírozást. Csak szeretettel, odafigyeléssel lehet és szabad nevelni, fontos a következetesség. Olyan, mint egy gyerek: ha egyszer engedékeny voltál, már nem lehet (vagy csak nagyon nehezen) lenevelni az izgalmas dolgokról.

Igényli a foglalkozást, kitartó gazda mellett játékos motiválással könnyedén teljesíti az engedelmességi vagy kísérőkutya vizsga követelményrendszerét. Továbbá agility sporttal is kiválóan levezethető mozgásigénye.

Minden kutya esetében vannak alapvető egészségügyi tennivalók: rendszeres oltások, féregtelenítés három havonként, bolha és/vagy kullancs elleni szerek, stb.

Dalmatáról van szó… nos, a dalmata - az egészséget illetően - tipikusan problémás fajta. A dalmatáknál leggyakrabban előforduló betegségek a következők: süketség, vesekövesség, allergiás megbetegedések és mint nagytestű fajta, a csípőízületi dysplasia. A hazánkban oly gyakran előforduló süketség miatt nagyon fontos, hogy leendő pöttyösünket tenyésztőtől vásároljuk, ahol garanciát vállalnak  a kölykökre és remélehetőleg a külföldön már szinte mindenhol alkalmazott hallásteszt is elterjed hazánkban. Nemcsak kétoldali, hanem egyoldali süketség is súlytja ezt a fajtát, és ezt hallásvizsgálat nélkül elég nehéz eldönteni, és a féloldali süketségben szenvedő dalmaták genetikailag szinte teljesen megegyeznek süket társaikkal, ezért tenyészteni nem ajánlatos velük sem. A dalmaták, különösen a kanok veszélyeztetettek a húgysavkövektől, és ez nemcsak az  idősebb kutyáknál előforduló probléma, 3-4 éves kutyáknál is gyakran megfigyelhető. Nincs arra bizonyíték, hogy a kiegyensúlyozatlan étkeztetés okozza a vesebántalmakat, de sokkal jobb, ha csak annyi fehérje adagolás mellett neveljük fel kutyánkat, amennyire igazán szüksége van és ne többel. Fontos, hogy állandóan figyelemmel kísérjük dalmatánk vizeletét, és ha annak színe eltér a normálistól, vagy véres, azonnal állatorvoshoz vigyük. A dysplasiák különféle formáinak kialakulásában számos okot találni: örökletes betegségről van szó, de a környezeti, táplálási és tartási körülmények is elősegíthetik kialakulását. A dalmaták csípőízületi dysplasiájáról, kötelező szűrési vizsgálatok hiányában csak feltételezéseink vannak. Emiatt célszerű lenne, ha hazánkban is elterjedne ez a szűrési forma is és ezáltal a pozitív egyedeket ki kellene zárni a tenyésztésből.

Élete növekedési szakaszában nagy sebességgel építi fel testét, hatalmas súly nehezedik a fejlődésben lévő végtagokra, ezért rendkívüli figyelmet igényel a táplálék tápanyag összetétele. A hiányzó vagy túladagolt tápanyagok; a kevés vagy megerőltető mozgatás hatására károsodnak a végtagok, mely károk később már csak nehezen, vagy egyáltalán nem orvosolhatók. Egy dalmatát mozgásigénye és a rá jellemző egészségproblémák miatt (allergia, vesekő-hajlam) nem lehet konyhai maradékkal vagy nagyon olcsó táppal etetni! Minimum középkategóriás kutyatápot ajánlok. A táplálékmennyiség, minőség és összetétel mellett szigorúan ügyelni kell az etetési gyakoriságra: legalább 2 adagban kapja meg a napi adagját, és evés után legalább egy óráig ne mozogjon. Nagyon sok mély mellkasú fajta (köztük dalmata is) kínhalálát okozza a mozgás hatására átforduló teli gyomor (gyomorcsavarodás).  Arra is számíts, hogy különböző csonterősítőkre, zöldkagyló kivonatra, szőrtablettára és vitaminokra is szüksége lehet dalmatádnak a növekedési szakaszban, ami további kiadásokat jelent.

Elhelyezése sem éppen olcsó: a vázrendszer egészséges kifejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges napi rendszeres, elégséges, de nem megerőltető mozgásmennyiséghez tágas terület kell biztosítani számára. De bármekkora helyen is tartod, emellett rendszeresen el kell vinni sétáltatni, futtatni óriási mozgásigénye és kíváncsisága miatt. Rövid szőre és érzékeny bőre miatt megköveteli a szélvédett, hőszigetelt, télen lehetőség szerint fűtött kutyaházat, valamint a puha fekvőhelyet. De emellett lakásban is lehet tartani, amit a dalmata nagyon szeret, de ez esetben számítani kell a porszívózások számának rohamos emelkedésére apró, hófehér, mindenen megtapadó szőrszálai miatt.

A szőrápolásra egyébként nem kell nagy energiát fektetni, elég hetente átkefélni néhány percig, lakásban tartott kutyánál gyakrabban, hogy az elhalt szőrszálak hamarabb kihulljanak.

Gondolom furcsának tűnt a fenti ismertető: ugyanis inkább lebeszélés, mint rábeszélés. A dalmata speciális fajta, speciális igényekkel. Évről évre rengeteg pöttyösnek kell új gazdit keresni, egyszerűen azért, mert a tulajdonos nem tájékozódott megfelelően leendő kutyája igényeiről, adottságairól – és csak 1-2 éves korú kutya mellett döbbent rá, mit is vállalt a nyakába.

Tehát kinek is ajánlom? Hát NEM MINDENKINEK!!!!